Súlyosan halmozott fogyatékosság esetén a gyermekek játéktevékenységének – és ezáltal az összes területnek – fejlődése is nagy mértékben nehezített. Ebben szerepe van a kézfunkciók, a nagymozgások különböző fokú, esetenként nagy mértékű korlátozottságának, az értelmi képességek akadályozottságának, egyes gyermekeknél a társuló érzékelési, észlelési zavaroknak, az indíték-szegénységnek.
Mivel az egészséges gyermek – legfőbb tevékenységformájaként – fejlődésének egyik alappillére a játék, nagy részben ezen keresztül ismeri meg környezetét, gyűjt részletes tapasztalatokat az őt körülvevő világról, alakítja ki társas kapcsolatait, sajátítja el a közösségi viselkedés alapjait, fejlődik figyelme, gondolkodása, képzelete, gazdagodik érzelmi élete – ezért a fent leírt nehézségek miatt a terápiás csoportban indokoltnak látjuk (legalább az első iskolai években) a játéktevékenység külön óratervi órában is megjelenő fejlesztését.

Célok:

  • A játék örömének megismerése, a játéktevékenység iránti igény kialakulása.
  • Egyéni és közösségi játékok, szórakozási lehetőségek megismerése.
    Ezekben a gyermekek egyéni lehetőségeihez mérten minél aktívabb részvétele.
  • Képessé válás önállóan végzett játéktevékenységre is.
  • A gyermekek szocializációs képességének fejlődése. Ennek részeként a közös játékban való részvétel, a játszótársakhoz való alkalmazkodás fokozatos elsajátítása.
  • A játék során, által a gyerekek sokféle képességének és készségének fejlődése: a nagy- és finommozgások, érzékelés-észlelés, figyelem, megfigyelőképesség, emlékezet, gondolkodás, képzelet, fantázia, utánzás, kreativitás, kommunikáció és beszéd, szociabilitás fejlődése.

Feladatok:

  • A gyerekek megismertetése különböző játékeszközökkel és azok használatával, egyéni és csoportos játéktevékenységek és szórakozási lehetőségek megismertetése és megszerettetése.
  • Az ezekben való minél aktívabb részvétel elősegítése, kialakítása.
  • Az egyéni adottságokhoz igazodóan, a szükséges feltételeket megteremtve a játszás és szórakozás képességének kialakítása.

Részfeladatok:

  • Vidám, felszabadult légkör teremtése.
  • A játékra való motiváltság kialakítása és fenntartása.
  • A játék örömszerző jellegének biztosítása.
  • A gyermekek játékszintjének megfigyelése, megismerése.
  • Az érdeklődési körnek, nemnek, életkornak, értelmi, mozgásos, érzékelési-észlelési, kommunikációs képességeknek megfelelő, játékeszközök és –tevékenységek, idő, hely biztosítása.
  • A gyerekek játéktevékenységének, játékszintjének továbbfejlődéséhez szükséges segítség megadása (pl.: a tevékenységhez megfelelő testhelyzetek megtalálása, biztosítása, mozdulatok vezetése, segítése, együttjátszás, – cselekvés, a figyelem irányítása, minta, játékötlet adása, élmények nyújtása, melyekből játéktevékenység fakadhat).
  • Meg kell találni azokat a játékeszközöket is, amelyeket a gyerekek önállóan tudnak használni, azokat a játéktevékenységeket is, amelyeket önállóan tudnak végezni.
  • A segítéssel történő és az önállóan végzett tevékenykedés közötti helyes arány megtalálása (A segítéssel, irányítással soha ne vegyük el a játék örömét, lényegét.).
  • A lehetőségek szerinti legnagyobb szabadság és önállóság biztosítása.
  • A tervezett, szervezett, irányított mellett a spontán, szabadon választott játéktevékenységek lehetőségének biztosítása.
  • A játékban való szabad kommunikáció (pl.: a játék iránti igény kifejezése, játéktárgy, -tevékenység, játszótárs választása) elősegítése, ehhez szükség esetén augmentatív kommunikációs eljárásokat, módszereket, eszközöket alkalmazva.
  • A társas, közösségi kapcsolatok, a közösségi érzés kialakulásának, erősödésének elősegítése.
  • A iskola más csoportjaival való közös foglalkozások szervezése, ezáltal a nagyobb közösségbe való beilleszkedés elősegítése, a játéktevékenységek bővebb körének biztosítása.
  • A délelőtti témákhoz való kapcsolódás és az azoktól való eltérés közötti helyes arány megtalálása.
  • A játék során élményeik, tapasztalataik feldolgozása, ismereteik mélyítése, gyarapítása, rendszerezése; képességeik, készségeik fejlesztése.
  • A játéktevékenység tudatos fejlesztésével az egész személyiség fejlődésének, életük tevékenyebb részesévé válásának elősegítése.