A súlyosan halmozottan sérült gyermekek állapota számos probléma- és konfliktushelyzet forrása. Ezeknek egy részét tanulóink felismerik, megélik, de mivel e válságok kifejezése, megosztása és kezelése akadályokba ütközik, súlyos lelki terheket jelentenek számukra. Ilyen például a beszédképtelenség okozta meg nem értettség, a mozgássérülés következtében a mindennapokban való aktív részvétel hiánya, az ép testvérek közötti háttérbe szorulás, a természeti és tárgyi világgal való kapcsolattartás kudarca. Továbbá a fogyatékosságnak lehetnek olyan nem törvényszerű következményei, melyek bár a gyermekek megítélése szerint nem feltétlenül kellemetlenek, mégis káros hatással vannak a személyiség fejlődésére. Pl.: túlzott féltés, óvás, kiszolgálás, babázás.

Célok:

  • Pozitív és reális énkép kialakulása a tanulók értelmi szintjének megfelelően.
  • Érzelmek felismerése, tudatos megélése.
  • A tanulók nyitottá válása a környezetükben élők felé.
  • Akarják és tanulják meg érzelmeiket, akaratukat a legdifferenciáltabban, legérthetőbben kifejezni.
  • Mások megnyilvánulásainak értelmezése és tolerálása.
  • Vágyaik késleltetése, a várakozás képességének kialakulása, türelmessé válás.
  • Ugyanakkor legyenek képesek küzdeni egy-egy cél eléréséért. Ne adják fel hamar, legyenek kitartóak.

Feladatok:

  • Az önkifejezés lehetőségeinek megismertetése.
  • Az én-tudat fejlődésének segítése (énkép kialakítása).
  • Lehetőség biztosítása a különféle élmények és érzelmek megélésére, kifejezésére.
  • Az élmények és a velük kapcsolatos érzelmek értelmezésében, kezelésében való segítségnyújtás.
  • A gyerekek képessé tétele más emberek hangulatának, érzelmeinek felismerésére, és az arra való reagálásra (pl. együtt örülés, vigasztalás).
  • A motiváció erősítése.
  • Az együttműködési készség fejlesztése.
  • A közösségi magatartás kialakítása (felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek viszonylatban).
  • A helyes viselkedési formák megismertetése, elsajátíttatása.
  • Dramatikus technikák és a bábjáték alapjainak megtanítása.
  • A csoportos és az egyéni tevékenykedések arányának helyes megválasztása az életkor, a szociális érettség, a fogyatékosságok és a pillanatnyi szükségletek szempontjainak figyelembevételével és mérlegelésével.
  • A közösséghez való tartozás élményeinek közvetítése a csoportos foglalkozásokon keresztül, ezek pl.:
    • a közös éneklés, zenélés, játék öröme
    • a mások sikerének öröme
    • a „mindenki egyformán fontos” élménye
    • a „valamit közösen létrehozni” élménye
    • a kortársakkal való kapcsolat öröme.
  • Kétszemélyes helyzetekben
    • a „ most egyedül én vagyok a fontos”
    • a teljes elfogadottság
    • az osztatlan figyelem élményének közvetítése
  • Pozitív, reális énkép kialakítása a tanulók értelmi szintjének megfelelően.
  • Döntési helyzetek teremtése, melyekben a tanulók szabadon választhatnak tevékenységek, játékok, ételek, stb. közül, valamint ezek biztosítása.
  • Reális és egységes, a tanulók állapotához, ugyanakkor életkorához is a lehető legjobban igazodó elvárások kialakítása, megismertetése.
  • Kommunikációs eszközök és technikák biztosítása és alkalmazása.