Iskolánkban az értelmileg akadályozott gyermekek külön tanulócsoportokban tanulnak, ahol olyan feltételeket (oktatási tartalmakat, eljárásokat, eszközöket) biztosítunk, melyek alkalmazkodnak e tanulók speciális oktatási- nevelési szükségleteikhez. Tanulóink egy részénél az értelmi akadályozottsághoz különböző mértékű mozgáskorlátozottság, ill. egyéb képességhiány is társul.

A tanköteles korú középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekeinknél – az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszban a módosult fejlődésmenetet, a sajátos tanulási képességet, valamint a behatárolt felnőttkori életlehetőségeket figyilembe véve – a speciális nevelési szükségletre, és a különleges gondozási igényre építve, az egyéni bánásmód elvét alkalmazzuk. Nagy hangsúlyt helyezünk a kommunikációs és szocializációs képességeik fejlesztésére, a praktikus ismeretek közvetítésére -, hogy tanulóink a képzési idő végére egyszerű társas kapcsolatokat képesek legyenek fenntartani, képességükhöz igazodó munkafolyamatokat eredményesen végre tudjanak hajtani, vagyis hogy minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A törekvésünk az, hogy felkészítsük őket arra, hogy az alapképzés befejezése utáni életközegükben (készségfejlesztő speciális szakiskola szakképzési évfolyama, szociális foglalkoztató, gondozóház, védőmunkahely, család,) a szociális integrálódásuk eredményes legyen, elemi szintű munkavégzésre önállóan vagy segítséggel képesek legyenek.

Az oktatás-nevelés folyamata jelentősen eltér az értelmileg akadályozottaknál, a hasonló életkorú nem akadályozott gyermekekhez képest tartalmában, és szervezésében egyaránt. Mindezt a köznevelési tv., a NAT, és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai fejlesztésének irányelvei alapján készült helyi tantervünk rögzíti. Ebben a leghangsúlyosabb elemek:

  • a közvetlen környezetben való tájékozódás képességének,
  • a kommunikációs készségeknek,
  • önmaga ellátására való készségek elemeinek fejlesztése.

A tanítás elsősorban szemléltető-cselekedtető módszerekkel történik, ami a tapasztalatszerzést, a tanulást a mindennapi élet szempontjából jelentőséggel bíró helyzetekbe ágyazottan biztosítja. Az un. iskolai készségek (olvasás, számolás) tanítása az értelmileg akadályozott tanulóknál elhúzódó folyamat, de nem is minden gyermek képes eljutni a teljesítményképes tudás szintjére e területeken. A tantárgyaknál nem a műveltségátadáson van a fő hangsúly, hanem azoknak a képességeknek a kialakításán, amelyek közvetlen segítséget adnak az élet feladataihoz, és egyben felkészítik őket arra, hogy képességeikhez, feladataikhoz mérten minél eredményesebb legyen a szociális beilleszkedésük. Ezeknél a gyermekeknél a legalapvetőbb célunk, hogy differenciált nevelőmunkával azt biztosítsuk, hogy minden gyermek önmaga adottságaihoz, lehetőségeihez képest a legoptimálisabban fejlődjék.

Az iskolaszerkezetünk:

ÉRTELMILEGAKADÁLYOZOTTAK
ISKOLAI TAGOZATA

ALSÓ TAGOZAT
1. évfolyam (2 tanévre nyújtható)
2. évfolyam
3. évfolyam
4. évfolyam
(szükség esetén + 1 év: felzárkóztató év)

FELSŐ TAGOZAT
5. évfolyam
6. évfolyam
7. évfolyam
8. évfolyam (szükség esetén + 1 év)

Pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások, értelmileg középsúlyosan akadályozott tanulók számára:

Az oktatási törvény alapján, az irányelvekben leírtakat figyelembe véve a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók számára a kötelező tanórai foglalkozásokon túl egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációs foglalkozásokat szervezünk.

A foglalkozások célja a károsodásból eredő nagyfokú lemaradások csökkentése és a meglévő képességelőnyökre építve az eredményes személyiségfejlesztés megvalósítása tanórai keretek között egyéni illetve kiscsoportos formában.

Ezek típusai:

  • Egyéni korrekció (pl. mely irányulhat az érzékelés, észlelelés, a figyelem, az emlékezet, a grafomotoros koordináció, az időbeli-térbeli tájékozódás fejlesztésére)
  • Személyiségfejlesztő és terápiás foglalkozások (pl. bazális fejlesztés, logopédia, szociális és kommunikációs tevékenység segítése, művészet, zene)
  • Mozgásállapot javítása (pl. gyógytorna, gyógyúszás, gyógypedagógiai lovaglás, konduktív ped., mozgásnevelés, speciális sportok stb.)

A rehabilitációs célú foglalkozások közül az egyéni szükségleteknek megfelelően határozzuk meg a gyerekek számára fontosnak ítélt fejlesztési területeket, terápiákat. Például: a mozgásfejlesztési formák közül a neki legmegfelelőbbet választjuk ki (pl. gyógytorna + gyógyúszás+ gyógypedagógiai lovaglás). Ezt team-megbeszélések alkalmával egyeztetjük.

Ezek a rehabilitációs célú foglalkozások szükség szerint egyéni vagy kiscsoportos formában zajlanak, attól függően, hogy a gyermek aktuális állapota melyik formát igényli. (Az egyéni foglalkozás során a fejlesztés célzottabb és körültekintőbb lehet, de a kiscsoportos fejlesztésnek a közösségi hatás a jelentős.)

Fejlesztési területek:

a.) MOZGÁSFEJLESZTÉS, MOZGÁSREHABILITÁCIÓ

b.) KOMMUNIKÁCIÓ  FEJLESZTÉS:

c.)  ZENETERÁPIA

d.)  FINOMMOTORIKA FEJLESZTÉS: kézműves tevékenységek

e.)  MINDENNAPOS TEVÉKENYSÉGRE, ÖNELLÁTÁSRA NEVELÉS