A súlyosan halmozottan fogyatékos tanulóknál a központi idegrendszer sérülése következtében a mozgás, az érzékelés-észlelés, és a kognitív funkciók mellett legtöbbször a beszéd is károsodik. Ez a károsodás egyénenként különböző mértékű lehet, melytől függően részesülnek beszéd- és/vagy augmentatív kommunikációfejlesztésben. Utóbbit a következő fejezetben tárgyaljuk.

 „Súlyosan-halmozottan fogyatékos személyekkel való foglalkozás során a kommunikáció nem elsősorban cél, hanem az egyénnel közösen végzett valamennyi tevékenység során eszközként használt interakciós folyamat. Cél lehet azonban a súlyosan-halmozottan fogyatékos emberrel közösen kialakítani a kommunikációnak azt a hatékony módját, mellyel az együttműködés megalapozható”. (Farkas 2003, Márkus, 2005).

Az érintett csoportok tagjainak – kommunikációs akadályozottságuk miatt – számtalan helytelen feltételezéssel és félreértéssel kell szembesülniük mindennapjaik során, akár a legegyszerűbb élethelyzetekben is, amikor nem tudják mások számára érthetővé tenni gondolataikat, érzéseiket, kív&aacut;nságaikat; amikor nem tudják hatékonyan befolyásolni az őket körülvevő világ eseményeit és történéseit.

Célok

A beszédfejlesztés célja, hogy a gyermekeket eljuttassa az általuk elérhető legmagasabb szintre a beszédmegértés és a beszéd területén, és ezzel elősegítse az őket körülvevő szűkebb és tágabb környezetbe való beilleszkedést.

Feladatok

  • Az akusztikus észlelés fejlesztése:
    •  a tanulók érdeklődésének felkeltése környezetük hangjai és hangforrásai iránt
    • a hallási figyelem fejlesztése
    • az akusztikus differenciálási képesség fejlesztése
    • a hangok irányába való odafordulás kialakítása
    • a hangforrás, hangok azonosításának kialakítása
    • a sorrend, ritmus, hangsúly, hanglejtés megfigyeltetése
    • zenehallgatás, a zene és a mozgás összekapcsolása.
  • Reflexgátló testhelyzet biztosításával az izomtónus normalizálása a foglalkozások megkezdésekor.
  • A mellkas, a vállöv és a szájkörüli izmok lazítása a foglalkozások megkezdésekor.
  • A gyermekek közlési, önkifejezési vágyának felkeltése és folyamatos ébren- tartása
  • A beszédhez szükséges motoros képességek tréningje és a nyálzás befolyásolása
    • a száj akaratlagos nyitásának és zárásának kialakítása
    • a szopó, harapó reflexek kialakítása, majd gátlása
    • a rágás facilitálása
    • a szívás, fújás, köpés kialakítása és gyakoroltatása.
  • A hangképzés fejlesztése:
    • a légzés és a hangadás egyidejű fejlesztése
    • a hangadás és a mozgás összekapcsolása
    • egyes hangok, ill. szótagok kialakítása az egészséges fejlődés sorrendjének megfelelően
    • a hangok megtartásának kialakítása
    • majd egyszeri kilégzés során egyik magánhangzóról a másikra való áttérés kialakítása
    • a hangadás megszakításának kialakítása.
  • Artikulációs mozgásügyesítés, az ajkak és a nyelv differenciált mozgásának kialakítása és gyakoroltatása.
  • A beszédmegértés és a szókincs fejlesztése a fogalmak körének fokozatos kialakításával és bővítésével az ismerttől
  • evésbé ismert felé, a közvetlen környezettől a tágabb környezet felé haladva.
  • Folyamatos lehetőség biztosítása az önálló megnyilatkozásokra a legkülönbözőbb helyzetekben.
  • A beszédképtelen gyermekek megnyilvánulásainak értelmezésével a jobb megértés, az egymásra való odafigyelés elősegítése.
  • Minden lehetséges helyzetben és módon a gyermekek késztetése az egymással és a felnőttekkel való (kölcsönös) kommunikációra.
  • A kifejezőkészség fejlesztése:
    • meglévő szókincs aktivizálása, a szókészlet bővítése
    • a nyelvhelyesség fejlesztése
    • összefüggő beszéd kialakítása
    • mondókák, versek memorizálása